A Hét 1.
Részletek
Független politikai hetilap (Losoncon, 1929–1931). Rendszertelenül jelent meg. – Szerk. Wittenberg József.
A Jövő 1.
Részletek
Politikai és társadalmi hetilap (Losonc, 1926 aug.–1930 febr.). Folytatása Magyar Híradó néven jelent meg. – Szerk. Tulák Gyula, Magyary Árpád.
A Mi Lapunk
Cserkész- és diákfolyóirat (Losonc, 1921–1932). Az első években hagyományos típusú lapnak mutatkozott, de az 1925/26-os évfolyamtól kezdve, amikor a prágai Szent György Kör főiskolás cserkészei állandó munkatársai lettek, minőségi változáson esett át, s az akkor kibontakozó regöscserkészet, majd a Sarló mozgalom központi fóruma, szellemi...megnyit →
Cserkész- és diákfolyóirat (Losonc, 1921–1932). Az első években hagyományos típusú lapnak mutatkozott, de az 1925/26-os évfolyamtól kezdve, amikor a prágai Szent György Kör főiskolás cserkészei állandó munkatársai lettek, minőségi változáson esett át, s az akkor kibontakozó regöscserkészet, majd a Sarló mozgalom központi fóruma, szellemi...megnyit →
Részletek
Cserkész- és diákfolyóirat (Losonc, 1921–1932). Az első években hagyományos típusú lapnak mutatkozott, de az 1925/26-os évfolyamtól kezdve, amikor a prágai Szent György Kör főiskolás cserkészei állandó munkatársai lettek, minőségi változáson esett át, s az akkor kibontakozó regöscserkészet, majd a Sarló mozgalom központi fóruma, szellemi műhelye lett. Közölte Móricz Zsigmond híres írását (Gyalogolni jó) és Szabó Dezsőnek a csehszlovákiai magyar ifjúsághoz küldött kinyilatkoztatásszerű leveleit. Hazai íróink közül főleg Darkó István, Győry Dezső, Szalatnai Rezső, Szombathy Viktor, Tamás Mihály publikáltak benne, a sarlósok közül Balogh Edgár, Boross Zoltán, Dobossy Imre, Dobos László, Jócsik Lajos és Peéry Rezső voltak a munkatársai. A nemzeti és keresztény szellemű cserkésztisztek 1928-tól azzal vádolták a lapot, hogy a sarlósok fokozódó radikalizálódása révén eltért a cserkész eszmeiségtől, ezért Tábortűz címen új orgánumot létesítettek. A kiéleződött viszály következtében a lap megszűnt. – Szerk. Scherer Lajos.
Ardamica Ferenc
(* 1941. nov. 30. Losonc, † 2023. aug. 4. Besztercebánya) Író, újságíró, műfordító. Az alapiskolát Losoncon, a gimnáziumot esti tagozaton Füleken végezte 1967-ben, közben volt kertészeti segédmunkás és raktáros is, majd 1972-ig pénzügyi előadó a losonci városházán. Az 1968 utáni tisztogatások során elbocsátották állásából;...megnyit →
(* 1941. nov. 30. Losonc, † 2023. aug. 4. Besztercebánya) Író, újságíró, műfordító. Az alapiskolát Losoncon, a gimnáziumot esti tagozaton Füleken végezte 1967-ben, közben volt kertészeti segédmunkás és raktáros is, majd 1972-ig pénzügyi előadó a losonci városházán. Az 1968 utáni tisztogatások során elbocsátották állásából;...megnyit →
Részletek
Ardamica Ferenc (GJ)
(* 1941. nov. 30. Losonc, † 2023. aug. 4. Besztercebánya) Író, újságíró, műfordító. Az alapiskolát Losoncon, a gimnáziumot esti tagozaton Füleken végezte 1967-ben, közben volt kertészeti segédmunkás és raktáros is, majd 1972-ig pénzügyi előadó a losonci városházán. Az 1968 utáni tisztogatások során elbocsátották állásából; volt munkanélküli is, utána a füleki zománcgyárban, majd a losonci közegészségügyi állomáson dolgozott. 1990-től újságíró, 1992-től szabadfoglalkozású író. 2014 óta Losoncon a Moyzes utca járdájának kockakövei közé süllyesztve tábla jelzi nevét és az Anyám udvarlói könyvcímet. Rádiójátékokat (Részvéttáviratok, 1988; Életem első cigarettája, 1990; Fekete karácsony, 1999) és regényeket is írt, szlovák írók műveit fordította magyarra. Szlovák fordításban is jelent meg könyve (Matkini nápadníci, 2001). – Főbb díjak: AOSS Nívódíja (1998); Losonc Város Díja (1998); Losonc Város Polgármesterének Díja (2001); Aranytoll (Újságírók Országos Szövetsége, 2006); Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2012). – Fm. A rokon cseléd (elb., 1970); Anyám udvarlói (elb., 1989); Tejszínhabos halál (elb., 1991); Piszokul felhergelve (elb., 1993); Görbe tükör előtt (irodalmi paródiák, 1994); Kalandor születik (r., 1997); Szerelem nélkül (elb., 1999); A hetedik (elb. és egy kisr., 2000); Az akasztott ember kötele (elb., 2001); Hedvig sír (drámák, 2002); Dögkeselyű (vál. elb., 2002); Nem loptam én életemben (vál. elb., 2005).
Ardamica Zorán
(* 1970. nov. 4. Losonc) Költő, műfordító, irodalomkritikus, zenész. A besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Hungarisztikai Tanszékének adjunktusa, majd óraadó tanára (Mgr. 1993, PhDr. 2005, Ph.D. 2008). A Plectrum Kiadó igazgatója. Magyar műveket fordít szlovákra, ill. szlovák műveket magyarra. A füleki Művészeti Alapiskola oktatója. Füleken...megnyit →
(* 1970. nov. 4. Losonc) Költő, műfordító, irodalomkritikus, zenész. A besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Hungarisztikai Tanszékének adjunktusa, majd óraadó tanára (Mgr. 1993, PhDr. 2005, Ph.D. 2008). A Plectrum Kiadó igazgatója. Magyar műveket fordít szlovákra, ill. szlovák műveket magyarra. A füleki Művészeti Alapiskola oktatója. Füleken...megnyit →
Részletek
Ardamica Zorán (ST)
(* 1970. nov. 4. Losonc) Költő, műfordító, irodalomkritikus, zenész. A besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Hungarisztikai Tanszékének adjunktusa, majd óraadó tanára (Mgr. 1993, PhDr. 2005, Ph.D. 2008). A Plectrum Kiadó igazgatója. Magyar műveket fordít szlovákra, ill. szlovák műveket magyarra. A füleki Művészeti Alapiskola oktatója. Füleken él. – Díj: Madách-díj (2020); – Fm. A Romlás Virágai: Fúzió (MC, 1996); Moslékrondó (v., 1998); Egyétek (tan., 2004); Heterotexxxtualitás (versek, 2005); Diszharmónia harcmezején (tan., 2007); Perspektívaváltás a szlovákiai magyar irodalomban (mon., 2008); Műfordítás-elméleti ismeretek (egyetemi jegyzet, 2011); Egyirányú zsákutca (különvélemények 2008–2011, 2011); Fejezetek a műfordítás elméletéből. (Mon., 2012); Bőre kétezer. (v., 2013); Örökországi és más történetek. (Próza, 2014); Barbárrá hülyülés 2.0 avagy határok és keselyűk (2018); Belülről csupa vér (2019).
Berkó Sándor
(* 1918. febr. 13. Losonc, † 1943. [Ukrajna]) Költő, műfordító, publicista. Diákkorától kezdve publikálta verseit a losonci helyi lapokban, de országos lapok is rendszeresen közölték írásait (Korunk, Prágai Magyar Hírlap, Magyar Újság); 1938-ban a kommunista osztravai Magyar Nap szerkesztője lett. Az első bécsi döntés...megnyit →
(* 1918. febr. 13. Losonc, † 1943. [Ukrajna]) Költő, műfordító, publicista. Diákkorától kezdve publikálta verseit a losonci helyi lapokban, de országos lapok is rendszeresen közölték írásait (Korunk, Prágai Magyar Hírlap, Magyar Újság); 1938-ban a kommunista osztravai Magyar Nap szerkesztője lett. Az első bécsi döntés...megnyit →
Részletek
Berkó Sándor (FI)
(* 1918. febr. 13. Losonc, † 1943. [Ukrajna]) Költő, műfordító, publicista. Diákkorától kezdve publikálta verseit a losonci helyi lapokban, de országos lapok is rendszeresen közölték írásait (Korunk, Prágai Magyar Hírlap, Magyar Újság); 1938-ban a kommunista osztravai Magyar Nap szerkesztője lett. Az első bécsi döntés után Budapesten a Népszava külső munkatársa. Munkaszolgálatosként került a keleti frontra, ahonnan már nem tért vissza. Cseh költők műveit fordította magyar nyelvre. – Fm. Az ördög köpenyében (v., 1940); Nem vagy magadban (vál. v., 1964).
Böszörményi István
(* 1947. márc. 20. Losonc – † 2022. júl. 19.) Középiskolai tanár, helytörténész, néprajzi író. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, Füleken érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen, német–svéd szakon szerzett tanári oklevelet. 1972-től a füleki gimnáziumban tanított. Az 1970-es évek végétől végez néprajzi gyűjtéseket. Elsősorban...megnyit →
(* 1947. márc. 20. Losonc – † 2022. júl. 19.) Középiskolai tanár, helytörténész, néprajzi író. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, Füleken érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen, német–svéd szakon szerzett tanári oklevelet. 1972-től a füleki gimnáziumban tanított. Az 1970-es évek végétől végez néprajzi gyűjtéseket. Elsősorban...megnyit →
Részletek
Böszörményi István (FI)
(* 1947. márc. 20. Losonc – † 2022. júl. 19.) Középiskolai tanár, helytörténész, néprajzi író. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, Füleken érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen, német–svéd szakon szerzett tanári oklevelet. 1972-től a füleki gimnáziumban tanított. Az 1970-es évek végétől végez néprajzi gyűjtéseket. Elsősorban honismereti, népi építészeti, gazdaságnéprajzi írásokat publikál. 1989–1995 között egy 89 részes sorozatot közölt Losonc és Fülek történetéről Emlékeink címmel. Számos néprajzi kiállítást rendezett, tájházat alapított. 2021-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.– Fm. Néprajzi értesítő (szerk., 1979/1980); Palóc szoba, palóc konyha (1986/1989); Házépítés a medvesaljai Óbáston (In: Gömör néprajza XVII., 1988); A losonci református templom története (1991); Mocsáry Lajos portréja (1994); Petőfi Losoncon (1995); Kármán József emléke Losoncon 1896–1996 (1996); Őseink házai, házaink ősei. Észak-Nógrád népi építészete forrásmunkák és a helyszíni kutatás tükrében (2003).
Böszörményi László
Részletek
(*1905. Ungmogyorós, † 1989. Losonc) Református lelkész. A losonci Theológiai Szemináriumban végzett, amelyet követően Sörös Béla püspöki titkáraként dolgozott. 1941-től választott második lelkész, majd Kövy Árpád kitelepítése után (1945) 50 éven át volt losonci református egyház lelkésze.
Brüll Zoltán, dr.
(*1905. jún. 22. Losonc, † 1945. jan. 16. Grúnik pod Kriváňom) Orvos, hegymászó, az ellenállási mozgalom jeles résztvevője. A gimnáziumot Losoncon végezte, majd Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, amelyet követően Iglón és Poprádon volt orvos. 1930-tól aktív hegymászó és több új mászás résztvevője volt. 1944-ben...megnyit →
(*1905. jún. 22. Losonc, † 1945. jan. 16. Grúnik pod Kriváňom) Orvos, hegymászó, az ellenállási mozgalom jeles résztvevője. A gimnáziumot Losoncon végezte, majd Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, amelyet követően Iglón és Poprádon volt orvos. 1930-tól aktív hegymászó és több új mászás résztvevője volt. 1944-ben...megnyit →
Részletek
(*1905. jún. 22. Losonc, † 1945. jan. 16. Grúnik pod Kriváňom) Orvos, hegymászó, az ellenállási mozgalom jeles résztvevője. A gimnáziumot Losoncon végezte, majd Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, amelyet követően Iglón és Poprádon volt orvos. 1930-tól aktív hegymászó és több új mászás résztvevője volt. 1944-ben a Szlovák Nemzeti Felkelés idején a „Magas-Tátra” partizán csoportban tevékenykedett. Tűzharcban esett el a Kriván hegy alatt. Losoncon a szülőházán (Kubinyi-tér) egy kis márványtábla őrzi az emlékét.
Büchler Gyula
Részletek
(*1885. ?, † 1944. Auschwitz [Lengyelország]) Tiszti főorvos. A losonci zsidó hitközség választmányi tagja. A Losonci Izraelita Szent Egylet, a Chevra Kadischa alelnöke majd 1937-től az elnöke. Neves műgyűjtőként a nevéhez fűződik több Csontváry-kép megmentése is. Családjával együtt a holokauszt áldozata lett.
Cseh Lajos
(* 1888. Nagyrőce, † 1945. Nagyrőce) Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett (1914). Harctéri szolgálat után Losoncon telepedett le. Itt 1921-től Gerő Gusztávval közösen, majd önállóan is batiktanfolyamot vezetett. 1938 után rövid ideig tanított, de tüdőbaja miatt ezt abba kell hagynia. Hazaköltözött Nagyrőcére, itt...megnyit →
(* 1888. Nagyrőce, † 1945. Nagyrőce) Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett (1914). Harctéri szolgálat után Losoncon telepedett le. Itt 1921-től Gerő Gusztávval közösen, majd önállóan is batiktanfolyamot vezetett. 1938 után rövid ideig tanított, de tüdőbaja miatt ezt abba kell hagynia. Hazaköltözött Nagyrőcére, itt...megnyit →
Részletek
Cseh Lajos (Önarckép)
(* 1888. Nagyrőce, † 1945. Nagyrőce) Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett (1914). Harctéri szolgálat után Losoncon telepedett le. Itt 1921-től Gerő Gusztávval közösen, majd önállóan is batiktanfolyamot vezetett. 1938 után rövid ideig tanított, de tüdőbaja miatt ezt abba kell hagynia. Hazaköltözött Nagyrőcére, itt érte a halál. A nagybányai hagyományokra épülő posztimpresszionista festményein leggyakrabban Losonc környékét, ill. az Ipoly menti falvakat és azok népét örökítette meg. Életében nem volt önálló kiállítása. 1979-ben Losoncon került sor életművét bemutató kiállításra.
Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga
A szlovákiai magyarok kisebbségvédelmi szervezete (Losonc, Pozsony, 1922). A Népszövetségi Ligák Világszövetségének a tagja a két vh. közötti időszakban. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága keretén belül a Szüllő Géza vezetése alatt működő külügyi albizottság hozta létre. A ~ hivatalos bejegyzését azonban...megnyit →
A szlovákiai magyarok kisebbségvédelmi szervezete (Losonc, Pozsony, 1922). A Népszövetségi Ligák Világszövetségének a tagja a két vh. közötti időszakban. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága keretén belül a Szüllő Géza vezetése alatt működő külügyi albizottság hozta létre. A ~ hivatalos bejegyzését azonban...megnyit →
Részletek
A szlovákiai magyarok kisebbségvédelmi szervezete (Losonc, Pozsony, 1922). A Népszövetségi Ligák Világszövetségének a tagja a két vh. közötti időszakban. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága keretén belül a Szüllő Géza vezetése alatt működő külügyi albizottság hozta létre. A ~ hivatalos bejegyzését azonban a csehszlovák hatóságok évekig elutasították, így arra csupán 1925-ben került sor. A ~ feladata a szlovákiai magyar kisebbséget ért sérelmeknek a nemzetközi közvélemény elé tárása volt. Ebben a feladatban kulcsszerep jutott Szüllő Gézának, aki a húszas évek elejétől rendszeresen képviselte a magyar kisebbséget a különböző nemzetközi fórumokon: a Népszövetségi Ligák Világszövetségében, az Európai Nemzetiségek Kongresszusán és más intézményekben. – Vezető: Novek Béla (1922); Esterházy János (1931); Szüllő Géza (1937).
Darkó István; Székely István
(* 1902. febr. 19. Szentendre [Mo.], † 1972. aug. 6. Budapest [Mo.]) Író, publicista, lapszerkesztő. Gyermekkorát Losoncon töltötte, itt végezte a gimnáziumot is. A két vh. közötti időszak egyik legjelentősebb szlovákiai magyar írója, a szlovákiai magyar kulturális élet egyik fő szervezője, több lap munkatársa,...megnyit →
(* 1902. febr. 19. Szentendre [Mo.], † 1972. aug. 6. Budapest [Mo.]) Író, publicista, lapszerkesztő. Gyermekkorát Losoncon töltötte, itt végezte a gimnáziumot is. A két vh. közötti időszak egyik legjelentősebb szlovákiai magyar írója, a szlovákiai magyar kulturális élet egyik fő szervezője, több lap munkatársa,...megnyit →
Részletek
Darkó István (LA)
(* 1902. febr. 19. Szentendre [Mo.], † 1972. aug. 6. Budapest [Mo.]) Író, publicista, lapszerkesztő. Gyermekkorát Losoncon töltötte, itt végezte a gimnáziumot is. A két vh. közötti időszak egyik legjelentősebb szlovákiai magyar írója, a szlovákiai magyar kulturális élet egyik fő szervezője, több lap munkatársa, ill. főszerkesztője (A Mi Lapunk, Magyar Írás, Figyelő). A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után aktív szerepet vállalt a kisebbségi magyar kulturális és irodalmi élet kialakításában: megszervezte – Sziklay Ferenccel együtt – a Kazinczy Könyvbarátok Társaságát, ezt követően pedig a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezetet. Ezenkívül a Magyar Írás főszerkesztője és a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti titkára volt, továbbá munkatársa a Kassai Naplónak és a Prágai Magyar Hírlapnak. 1939–1944 között a kassai rádió igazgatója volt. 1945-ben rövid időre szovjet fogságba esett, majd szabadulása után Mo.-ra menekült. Itt előbb a Magyar Áttelepülési Kormánybizottság alkalmazottja, majd kollégiumi igazgató volt, 1950-től fizikai munkát végzett. Égő csipkebokor c. regényét 1937-ben csehszlovák Állami Díjjal jutalmazták. – Fm. Két ember, egy árnyék (elb., 1925); A legnagyobb úr (novellák, 1926); Zúzmara (r., 1928); Égő csipkebokor (r., 1935); Deszkaváros (r., 1938); Kassai legenda (novellák, 1941); Magyar hegyek népe (elb., 1943); Romok és fények (vál. elb., 1969). – Ir. Csanda Sándor: Első nemzedék (tan., 1968, 1982); Fónod Zoltán: Üzenet (mon., 1993, 2002); Tóth László: Elfeledett évek (esszék, interjúk, 1993); Turczel Lajos: Visszatekintések a szlovákiai magyar kisebbségi lét első szakaszára (tan., 2002); Gál Éva: Darkó István élete és munkássága (mon., 1999).
Dombrovskyné Sósik Júlia
(* 1919. nov. 4. Losonc) Pedagógus, tankönyvíró. Tanulmányait a losonci, a győri, ill. a budapesti tanítóképzőben kezdte 1935–1940 között; 1952–1956-ban a pozsonyi Felső Pedagógiai Iskolán történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1941-től előbb egészségügyi nővérként dolgozott, majd különböző helyeken tanított; 1951-től 1978-ig, nyugdíjazásáig a losonci magyar tannyelvű...megnyit →
(* 1919. nov. 4. Losonc) Pedagógus, tankönyvíró. Tanulmányait a losonci, a győri, ill. a budapesti tanítóképzőben kezdte 1935–1940 között; 1952–1956-ban a pozsonyi Felső Pedagógiai Iskolán történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1941-től előbb egészségügyi nővérként dolgozott, majd különböző helyeken tanított; 1951-től 1978-ig, nyugdíjazásáig a losonci magyar tannyelvű...megnyit →
Részletek
(* 1919. nov. 4. Losonc) Pedagógus, tankönyvíró. Tanulmányait a losonci, a győri, ill. a budapesti tanítóképzőben kezdte 1935–1940 között; 1952–1956-ban a pozsonyi Felső Pedagógiai Iskolán történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1941-től előbb egészségügyi nővérként dolgozott, majd különböző helyeken tanított; 1951-től 1978-ig, nyugdíjazásáig a losonci magyar tannyelvű alapiskolában tanítója volt. Módszertani munkacsoportok tagjaként főleg a szlovák nyelv tanításának módszertanával foglalkozott. Számos szakcikk, illetve alapiskolai tankönyv, munkafüzet, nyelvtani feladatgyűjtemény, módszertani kézikönyv szerzője, társszerzője.
Duray Miklós
(* 1945. júl. 18. Losonc – † 2022. dec. 30. Budapest) Geológus, politikus, író. A gimnáziumot Füleken végezte (1962). A pozsonyi Comenius Egyetem TTK geológia szakát 1971-ben fejezte be, a doktori címet 1977-ben szerezte meg. 1972–1973-ban a Talajtani és Növény-tápanyagellátási Kutatóintézet, 1973–1977 között az...megnyit →
(* 1945. júl. 18. Losonc – † 2022. dec. 30. Budapest) Geológus, politikus, író. A gimnáziumot Füleken végezte (1962). A pozsonyi Comenius Egyetem TTK geológia szakát 1971-ben fejezte be, a doktori címet 1977-ben szerezte meg. 1972–1973-ban a Talajtani és Növény-tápanyagellátási Kutatóintézet, 1973–1977 között az...megnyit →
Részletek
Duray Miklós (ST)
(* 1945. júl. 18. Losonc – † 2022. dec. 30. Budapest) Geológus, politikus, író. A gimnáziumot Füleken végezte (1962). A pozsonyi Comenius Egyetem TTK geológia szakát 1971-ben fejezte be, a doktori címet 1977-ben szerezte meg. 1972–1973-ban a Talajtani és Növény-tápanyagellátási Kutatóintézet, 1973–1977 között az SZTA Geológiai Intézetének munkatársa, 1978–1990-ben a Doprastav geológusa volt. 1988–1989-ben a pennsylvaniai Indiana Egyetemen (USA) adott elő. – Már diákkorától aktív közéleti szerepet vállalt (1965–1968: a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub elnöke; 1968–1969: a Magyar Ifjúsági Szövetség elnöke). Az 1970-es évektől politikailag megbízhatatlannak tartották és rendszeresen zaklatták. Csatlakozott a Charta ’77 aláíróihoz. Megszervezte az illegális Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát, melynek vezetőjeként több tiltakozó akciót kezdeményezett a szlovákiai magyar oktatás leépítése ellen. 1982–1983-ban és 1984–1985-ben hónapokig vizsgálati fogságban volt, amikor is nemzetközi szervezetek nyomására szabadon engedték. 1990-ben megalapította az Együttélés Politikai Mozgalmat, amelynek 1998-ig, az MKP megalakulásáig elnöke volt. 1998–1999-ben az MKP tiszteletbeli elnöke, 1999-től ügyvezető alelnöke. 1990–1992-ben, ill. 1994–2008 között parlamenti képviselő. Főbb díjai, kitüntetései: Kőrösi Csoma Sándor-díj (Tokió, 1986); Bethlen Gábor-díj (1988); Esterházy János Emlékplakett (1995); A Magyar Köztársaság Aranyérme (2000); Magyar Örökség Díj (2000); A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (2001); Magyar Művészetért Díj (2002); Szent István-díj (2003). – Fm. Szlovákiai jelentés (publicisztika, Párizs, 1982); Kutyaszorító 1–2 (önéletrajz, New York, 1983, 1989); Tegnap alighanem bolondgombát etettek velünk (publicisztika, Chicago, 1983); Kettős elnyomásban (dokumentumok, publicisztika, New York, 1989, Pozsony, 1993); Csillagszilánk és tövistörek (mesék, 1994); Önrendelkező kísérleteink (publicisztika, 1999); Változások küszöbén (publicisztika, 2000); Hazától a Nemzetig (cikkek, tan., beszédek, 2004); Ne félj, csak higgy! (beszédek, cikkek, 2005). – Ir. Alexa Károly: Húsz év múlva – Duray Miklósról, Heti Válasz 2002. aug. 16.
Farkas Veronika
(* 1943. máj. 21. Losonc) Művészettörténész, pedagógus. 1975-ben művészettörténetet végzett a budapesti ELTE BTK-án (1989-ben doktorált). 1975-től a rimaszombati Gömöri Múzeum, 1978–84 között a komáromi Duna Menti Múzeum művészettörténésze volt. 1989-től 1996-ig a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított, 1996-tól a Schola Comaromiensisen és...megnyit →
(* 1943. máj. 21. Losonc) Művészettörténész, pedagógus. 1975-ben művészettörténetet végzett a budapesti ELTE BTK-án (1989-ben doktorált). 1975-től a rimaszombati Gömöri Múzeum, 1978–84 között a komáromi Duna Menti Múzeum művészettörténésze volt. 1989-től 1996-ig a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított, 1996-tól a Schola Comaromiensisen és...megnyit →
Részletek
Farkas Veronika (ST)
(* 1943. máj. 21. Losonc) Művészettörténész, pedagógus. 1975-ben művészettörténetet végzett a budapesti ELTE BTK-án (1989-ben doktorált). 1975-től a rimaszombati Gömöri Múzeum, 1978–84 között a komáromi Duna Menti Múzeum művészettörténésze volt. 1989-től 1996-ig a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított, 1996-tól a Schola Comaromiensisen és a soproni Benedek Elek Óvópedagógiai Egyetemen művészettörténetet ad elő. A 2001-ben alapított Limes Galéria vezetője Komáromban, számos tárlatot rendezett, ill. katalógust szerkesztett; Dúdor István műveiből több kiállítást rendezett.
Ferencz Ferdinánd; Tugári Ferenc
(* 1928. máj. 20. Losonc, † 1979. febr. 9. Losonc) Publicista. Középiskolai tanulmányait Losoncon és Balassagyarmaton végezte, majd tisztviselő, később a füleki Városi Múzeum vezetője lett. Az 50-es években aktívan részt vett Losonc magyar kulturális életében: a Kármán József Kör és az Indulás egyik alapítója és irányítója,...megnyit →
(* 1928. máj. 20. Losonc, † 1979. febr. 9. Losonc) Publicista. Középiskolai tanulmányait Losoncon és Balassagyarmaton végezte, majd tisztviselő, később a füleki Városi Múzeum vezetője lett. Az 50-es években aktívan részt vett Losonc magyar kulturális életében: a Kármán József Kör és az Indulás egyik alapítója és irányítója,...megnyit →
Részletek
(* 1928. máj. 20. Losonc, † 1979. febr. 9. Losonc) Publicista. Középiskolai tanulmányait Losoncon és Balassagyarmaton végezte, majd tisztviselő, később a füleki Városi Múzeum vezetője lett. Az 50-es években aktívan részt vett Losonc magyar kulturális életében: a Kármán József Kör és az Indulás egyik alapítója és irányítója, a kulturális rendezvények fő szervezője volt. Cikkeit és szórványos verseit az Új Szó, A Hét, az Indulás és az Irodalmi Szemle közölte. Mo.-i folyóiratokban is publikált.
Figyelő
Politikai, társadalmi, közgazdasági és irodalmi hetilap (Losonc, 1932. ápr. 20.–1934. nov. 22.). A hazai írók, publicisták közül többek között Darvas János, Egri Viktor, Farkas István, Gömöry János, Kovács Endre, Morvay Gyula, Szalatnai Rezső, Sziklay László, Tamás Lajos, Tamás Mihály és Vass László írtak bele;...megnyit →
Politikai, társadalmi, közgazdasági és irodalmi hetilap (Losonc, 1932. ápr. 20.–1934. nov. 22.). A hazai írók, publicisták közül többek között Darvas János, Egri Viktor, Farkas István, Gömöry János, Kovács Endre, Morvay Gyula, Szalatnai Rezső, Sziklay László, Tamás Lajos, Tamás Mihály és Vass László írtak bele;...megnyit →
Részletek
Politikai, társadalmi, közgazdasági és irodalmi hetilap (Losonc, 1932. ápr. 20.–1934. nov. 22.). A hazai írók, publicisták közül többek között Darvas János, Egri Viktor, Farkas István, Gömöry János, Kovács Endre, Morvay Gyula, Szalatnai Rezső, Sziklay László, Tamás Lajos, Tamás Mihály és Vass László írtak bele; Mo.-ról Gulyás Pál, Radnóti Miklós és Simándy Pál, Erdélyből Ligeti Ernő, Jugoszláviából Szenteleky Kornél, Amerikából Reményi József. A lap színvonalas vitát szervezett a csehszl. magyar irodalom fejlődéséről. – Szerk. Losonci Sándor, Sándor László, Darkó István.
Fodor Katalin
(* 1959. márc. 28. Losonc, † 2009. nov. 10. Pozsony) Grafikus, festő, illusztrátor. 1984-ben végzett a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán, mestere Orest Dubay grafikus volt. Pozsonyban élt. Festészettel, illusztrációval és alkalmazott grafikával foglalkozott a Szlovák Televízió grafikai stúdiójában. Rendszeresen szerepelt egyéni és csoportos kiállításokon, főleg...megnyit →
(* 1959. márc. 28. Losonc, † 2009. nov. 10. Pozsony) Grafikus, festő, illusztrátor. 1984-ben végzett a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán, mestere Orest Dubay grafikus volt. Pozsonyban élt. Festészettel, illusztrációval és alkalmazott grafikával foglalkozott a Szlovák Televízió grafikai stúdiójában. Rendszeresen szerepelt egyéni és csoportos kiállításokon, főleg...megnyit →
Részletek
(* 1959. márc. 28. Losonc, † 2009. nov. 10. Pozsony) Grafikus, festő, illusztrátor. 1984-ben végzett a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán, mestere Orest Dubay grafikus volt. Pozsonyban élt. Festészettel, illusztrációval és alkalmazott grafikával foglalkozott a Szlovák Televízió grafikai stúdiójában. Rendszeresen szerepelt egyéni és csoportos kiállításokon, főleg Szlovákiában és Magyarországon. Grafikai munkásságán kívul 16 illusztrált könyve jelent meg. 1987–1989-ben Fulla-ösztöndíjas volt. 1990-től tagja volt a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának. 2009-ben neki ítélték oda posztumusz a Mikola Anikó-díjat. – Jelentősebb egyéni kiállítások: 1988: Festmények, grafikák és rajzok (Balázs I.-al és M. Rumannal, Losonc); 1990: Jókai Színház (Komárom); 1991:Body Building (Pozsony); 1995: Private Blues (Pozsony); 1997: Poľnobanka Galériája (Pozsony); 1999: FODOR KATA GÁLY (Dunaszerdahely); 2000: Privát tűzvész (Losonc); 2001: A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete (Szabó Ottóval, Varsó, Lengyelország); 2001: Deep Colour Water (Pozsony); 2003: Galerie Slapansky (München, Németország); 2006: J&T (Pozsony); 2010: Fodor Kata 1959–2009 Emlékkiállítás (Komárom). – Illusztrált könyveiből: Ravasz József: Jileskero kheroro/Szívházikó, 1992; Haraszti Mária: Buborék, 1993; Förtelmes kaszálógép – antológia, 2003; Ugrás a semmibe – antológia, 2004; Tóth Elemér: Pitypang, 2006; Zalaba Zsuzsa: A varázstoll, 2007. – Ir. Lóska L.: Magyar képzőművészek Szlovákiában, 1992.
Gaál Ildikó
(* 1954. ápr. 10. Rimaszombat) Karnagy, zenetanár. A füleki általános középiskolában érettségizett (1972). A Besztercebányai Pedagógiai Főiskolán matematika−zenei nevelés szakon végzett (1972−1976). A Losonci Pedagógiai Szakközépiskola (ma Pedagógiai és Szociális Akadémia) tanára lett. Munkája mellett ugyanazon a főiskolán képesítést szerzett a középiskolai oktatásra (1979−1982),...megnyit →
(* 1954. ápr. 10. Rimaszombat) Karnagy, zenetanár. A füleki általános középiskolában érettségizett (1972). A Besztercebányai Pedagógiai Főiskolán matematika−zenei nevelés szakon végzett (1972−1976). A Losonci Pedagógiai Szakközépiskola (ma Pedagógiai és Szociális Akadémia) tanára lett. Munkája mellett ugyanazon a főiskolán képesítést szerzett a középiskolai oktatásra (1979−1982),...megnyit →
Részletek
Gaál Ildikó (csa)
(* 1954. ápr. 10. Rimaszombat) Karnagy, zenetanár. A füleki általános középiskolában érettségizett (1972). A Besztercebányai Pedagógiai Főiskolán matematika−zenei nevelés szakon végzett (1972−1976). A Losonci Pedagógiai Szakközépiskola (ma Pedagógiai és Szociális Akadémia) tanára lett. Munkája mellett ugyanazon a főiskolán képesítést szerzett a középiskolai oktatásra (1979−1982), ahol dr. Tibor Sedlickýtől tanult karvezetést. 1976-tól Eva Brocková-Lobotkovával, 1979-től Ladislav Bence mellett, 1983-tól önállóan vezette a Pedagógiai Szakközépiskola leánykarát. Kórusversenyeken, kamarakórusok versenyein, hangversenyeken vesz részt. 1981-ben megalapította az iskolai népdalcsoportot. A Tavaszi szél vizet áraszt… és a Bíborpiros szép rózsa országos döntőin többször 1. és 2. helyezést szereztek. A népdalcsoport fellépett Zselízen, Kassán, Dunaszerdahelyen, Pozsonyban, Budapesten, Gombaszögön… 2000-től a Csemadok losonci helyi szervezete mellett alakult női kamarakórus (Serly Kamarakórus) vezetője. – Fm. Hudobná výchova pre 1–2. ročník pedagogických akadémií a stredných pedagogických škôl [Zenei nevelés a pedagógiai akadémiák és pedagógiai középiskolák 1–2. évfolyama számára] tankönyveknek (társszerző, 1995, 2003). – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Gergely József, ifj.
(*1937. márc. 19. Sávoly, † 2007. jan. 9. Losonc) Tanár, költő, rendező. Tanári oklevelét (magyar–szlovák) a pozsonyi Komenský Egyetem Társadalomtudományi Karán szerezte meg (1960). 1960-tól 1973-ig a lévai Pedagógiai Középiskolán tanított. Eközben verseket írt és irodalmi színpadot szervezett, melynek bemutatóival szép sikereket ért el....megnyit →
(*1937. márc. 19. Sávoly, † 2007. jan. 9. Losonc) Tanár, költő, rendező. Tanári oklevelét (magyar–szlovák) a pozsonyi Komenský Egyetem Társadalomtudományi Karán szerezte meg (1960). 1960-tól 1973-ig a lévai Pedagógiai Középiskolán tanított. Eközben verseket írt és irodalmi színpadot szervezett, melynek bemutatóival szép sikereket ért el....megnyit →
Részletek
(*1937. márc. 19. Sávoly, † 2007. jan. 9. Losonc) Tanár, költő, rendező. Tanári oklevelét (magyar–szlovák) a pozsonyi Komenský Egyetem Társadalomtudományi Karán szerezte meg (1960). 1960-tól 1973-ig a lévai Pedagógiai Középiskolán tanított. Eközben verseket írt és irodalmi színpadot szervezett, melynek bemutatóival szép sikereket ért el. 1968-as magatartása miatt a normalizáció éveiben elbocsátották állásából. Ezt követően Losoncon élt, s kétkezi munkásként dolgozott. A rendszerváltás után nyugdíjazásáig a losonci kisegítő iskolában tanított. 2008-ban tanítványai megalapították a Gergely József díjat, amelyet évente a komáromi Jókai Napokon osztanak ki a legjobb irodalmi színpadi rendezésért. 2009-ben a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége poszthumusz ~nek adományozta pedagógiai munkásságáért a „Szlovákiai Magyar Óvónők oktatásában kifejtett eredményes munkájáért elismeréseként”, a Vankó Terike Díjat. – Fm. Milyen szél (v., 1997).
Gerő Gusztáv
(* 1889. dec. 11. Hegybánya [Štiavnické Bane], † 1979. okt. 24. Losonc) Festő. 1910-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Akadémián. Az első vh. alatt Szibériába vitték mint hadifoglyot, ahonnan az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai államok érintésével tért haza. Losoncon kezdett tanítani, később szabadfoglalkozású...megnyit →
(* 1889. dec. 11. Hegybánya [Štiavnické Bane], † 1979. okt. 24. Losonc) Festő. 1910-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Akadémián. Az első vh. alatt Szibériába vitték mint hadifoglyot, ahonnan az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai államok érintésével tért haza. Losoncon kezdett tanítani, később szabadfoglalkozású...megnyit →
Részletek
Gerő Gusztáv (Önarckép)
(* 1889. dec. 11. Hegybánya [Štiavnické Bane], † 1979. okt. 24. Losonc) Festő. 1910-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Akadémián. Az első vh. alatt Szibériába vitték mint hadifoglyot, ahonnan az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai államok érintésével tért haza. Losoncon kezdett tanítani, később szabadfoglalkozású lett; közben Cseh Lajossal batikműhelyt rendeztek be, batiktanfolyamot vezettek, és batikolással foglalkoztak. Később tanítani kezdett, miközben restaurálással is foglalkozott és bírósági szakértőként is működött. Jobbára kisméretű képein gyakran ábrázolt erdőket, s gyakoriak a csendéletei is. Egyéni kiállításokra már csak nyugdíjba vonulása után vállalkozott.
Giller János
(* 1886. jún. 23. Dévény, † 1956. szept. 11. Budapest [Mo.]) Földbirtokos, politikus. Főiskolai tanulmányait Pozsonyban, Budapesten és Bécsben végezte, ahol aktívan bekapcsolódott a keresztény magyar ifjúsági mozgalmakba. 1913-tól Losoncon lett ügyvéd. Az államfordulat után egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és...megnyit →
(* 1886. jún. 23. Dévény, † 1956. szept. 11. Budapest [Mo.]) Földbirtokos, politikus. Főiskolai tanulmányait Pozsonyban, Budapesten és Bécsben végezte, ahol aktívan bekapcsolódott a keresztény magyar ifjúsági mozgalmakba. 1913-tól Losoncon lett ügyvéd. Az államfordulat után egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és...megnyit →
Részletek
(* 1886. jún. 23. Dévény, † 1956. szept. 11. Budapest [Mo.]) Földbirtokos, politikus. Főiskolai tanulmányait Pozsonyban, Budapesten és Bécsben végezte, ahol aktívan bekapcsolódott a keresztény magyar ifjúsági mozgalmakba. 1913-tól Losoncon lett ügyvéd. Az államfordulat után egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1928–1938 között tartománygyűlési képviselő; az Egyesült Magyar Párt egyházpolitikai szakosztályának elnöke, a Szlovenszkói Magyar Dalosszövetség elnöke, Losonc közéletének meghatározó alakja volt. 1938 dec.-étől, majd 1939 máj.-ától a magyar országgyűlés behívott képviselője. 1945-ben a csehszlovák hatóságok letartóztatták és munkatáborba zárták. 1947-ben megszökött, és Mo.-on telepedett le.
Göndöcs László; Czvank
(* 1912. okt. 5. Losonc, † 1994. márc. 20. Budapest [Mo.]) Tanár, kultúraszervező, tankönyvíró. Érettségi után a prágai Károly Egyetem matematika–ábrázoló geometria szakán folytatta tanulmányait, itt tevékenyen bekapcsolódott a magyar diákéletbe, az 1930-as évek elején a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége vezetője lett, s bekapcsolódott...megnyit →
(* 1912. okt. 5. Losonc, † 1994. márc. 20. Budapest [Mo.]) Tanár, kultúraszervező, tankönyvíró. Érettségi után a prágai Károly Egyetem matematika–ábrázoló geometria szakán folytatta tanulmányait, itt tevékenyen bekapcsolódott a magyar diákéletbe, az 1930-as évek elején a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége vezetője lett, s bekapcsolódott...megnyit →
Részletek
(* 1912. okt. 5. Losonc, † 1994. márc. 20. Budapest [Mo.]) Tanár, kultúraszervező, tankönyvíró. Érettségi után a prágai Károly Egyetem matematika–ábrázoló geometria szakán folytatta tanulmányait, itt tevékenyen bekapcsolódott a magyar diákéletbe, az 1930-as évek elején a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége vezetője lett, s bekapcsolódott a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület és a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület munkájába is. Az egyetem elvégzése után a beregszászi gimnázium matematikatanára lett. Az első bécsi döntés után Budapesten a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa volt. 1945 után fizikai munkás, de 1950-től újra tanított (előbb különböző budapesti középiskolákban, majd a Tanárképző Főiskolán és az ELTE-n). 1958-ban Beke Manó-díjat kapott. Az 1980-as évek végén részt vett a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség megalakításában, ez utóbbinak 1989-től alelnöke volt. – Fm. A térgeometria tanításának néhány kérdése (1958).
György Norbert; Norbert György
(* 1972. máj. 29. Losonc) Író, filmrendező. Füleken szakközépiskolát végzett (1990). 1994–1996-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar–esztétika szakára járt. 2000–2002-ben a füleki regionális televízió munkatársa volt. Jelenleg szabadfoglalkozású. Kisjátékfilmjei különböző fesztiválokon szerepeltek (Amatőrfilm; Túlélet; Gabika és Hugó; Poszt; A lejárat napja). 2012-ben Talamon Alfonz-díjat...megnyit →
(* 1972. máj. 29. Losonc) Író, filmrendező. Füleken szakközépiskolát végzett (1990). 1994–1996-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar–esztétika szakára járt. 2000–2002-ben a füleki regionális televízió munkatársa volt. Jelenleg szabadfoglalkozású. Kisjátékfilmjei különböző fesztiválokon szerepeltek (Amatőrfilm; Túlélet; Gabika és Hugó; Poszt; A lejárat napja). 2012-ben Talamon Alfonz-díjat...megnyit →
Részletek
(* 1972. máj. 29. Losonc) Író, filmrendező. Füleken szakközépiskolát végzett (1990). 1994–1996-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar–esztétika szakára járt. 2000–2002-ben a füleki regionális televízió munkatársa volt. Jelenleg szabadfoglalkozású. Kisjátékfilmjei különböző fesztiválokon szerepeltek (Amatőrfilm; Túlélet; Gabika és Hugó; Poszt; A lejárat napja). 2012-ben Talamon Alfonz-díjat kapott – Fm. Klára (r., 2004). Átmeneti állapot (r., 2011).
Gyurkovits Ferenc
(* 1876. márc. 28. Budapest, † 1968. jan. 20. Losonc) Festő. 1894-ben elvégezte a budapesti Mintarajziskolát. 1896-ban a Magyar Képzőművészeti Akadadémián, 1902-ben Párizsban, 1904-ben Münchenben tanult. 1910-től Losoncon élt. Táj- és zsánerképek mellett portrékat és csendéleteket festett. 1920-tól kiállító művész. Az 1920–1930-as években magániskolát...megnyit →
(* 1876. márc. 28. Budapest, † 1968. jan. 20. Losonc) Festő. 1894-ben elvégezte a budapesti Mintarajziskolát. 1896-ban a Magyar Képzőművészeti Akadadémián, 1902-ben Párizsban, 1904-ben Münchenben tanult. 1910-től Losoncon élt. Táj- és zsánerképek mellett portrékat és csendéleteket festett. 1920-tól kiállító művész. Az 1920–1930-as években magániskolát...megnyit →
Részletek
Gyurkovits Ferenc (Önarckép)
(* 1876. márc. 28. Budapest, † 1968. jan. 20. Losonc) Festő. 1894-ben elvégezte a budapesti Mintarajziskolát. 1896-ban a Magyar Képzőművészeti Akadadémián, 1902-ben Párizsban, 1904-ben Münchenben tanult. 1910-től Losoncon élt. Táj- és zsánerképek mellett portrékat és csendéleteket festett. 1920-tól kiállító művész. Az 1920–1930-as években magániskolát tartott fenn; tanítványai közül többen lettek hivatásos képzőművészek. Még 90 évesen is festett.
Haladás 1.
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent...megnyit →
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent...megnyit →
Részletek
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent meg járási újság a Nemzeti Front kiadásában. Magyar melléklete azonban csak az 1951-ben megjelent Lučenský družstevník c. földművesújságnak volt. Ennek folytatása, a Lučenské zvesti (Losonci Hírlap, 1959–1960) ugyancsak magyar melléklettel jelent meg. A magyar melléklet iránti igényt a területi átszervezés után az is indokolta, hogy a Losonci járáshoz csatolt korábbi Kékkői és Füleki járásnak is volt magyar melléklettel megjelenő földművesújságja. Kékkőn a Nový roľník – Új Földműves (1951–1960), Füleken a Budovateľ – Építő (1952–1960) jelent meg, az előbbi 4 oldalon, az utóbbi 2 oldalon.
Haltenberger Szabó Kinga
(* 1944. jún. 26. Kassa) Művészeti író. 1966-ban filozófia–biológia szakot végzett a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án, 1986-ban uo. doktorált. 1966–1969 között filozófiát és esztétikát tanított egy pozsonyi szakközépiskolában. 1969 óta – Szabó Gyulával kötött házassága után – Losoncon él. 1980-tól az állami Nógrádi Galéria...megnyit →
(* 1944. jún. 26. Kassa) Művészeti író. 1966-ban filozófia–biológia szakot végzett a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án, 1986-ban uo. doktorált. 1966–1969 között filozófiát és esztétikát tanított egy pozsonyi szakközépiskolában. 1969 óta – Szabó Gyulával kötött házassága után – Losoncon él. 1980-tól az állami Nógrádi Galéria...megnyit →
Részletek
(* 1944. jún. 26. Kassa) Művészeti író. 1966-ban filozófia–biológia szakot végzett a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án, 1986-ban uo. doktorált. 1966–1969 között filozófiát és esztétikát tanított egy pozsonyi szakközépiskolában. 1969 óta – Szabó Gyulával kötött házassága után – Losoncon él. 1980-tól az állami Nógrádi Galéria első igazgatója volt, ezt a tisztséget rövid megszakítással 2003 végéig töltötte be. Létrehozta az Akvarell Triennálét (1983) és a Nemzetközi Kerámia Szimpóziumot (1989), továbbá a Pro Arte Lossoncziensis Alapítványt (1994–1996), majd ennek felszámolása után a Szabó Gyula Barátainak Klubja polgári társulást (1997). Szabó Gyula halála után felvállalta a művész hagyatékának ápolását és feldolgozását. A Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága, ill. a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága alapító tagja, ez utóbbinak 2002–2009 között volt elnöke. Képzőművészeti kiállításokat rendezett, tanulmányai, cikkei különböző lapokban, katalógusokban, gyűjteményes kötetekben jelentek meg. – Fm. Szabó Gyula Breviárium (szerk. 2001).
Herz Sándor
(*1875. dec. 5. Dobsina, † 1938. nov. 17. Vlagyivosztok [Szovjetunió]) Orvos, újságíró, baloldali politikus. Késmárkon tanult, Budapesten avatták doktorrá. 1902-ben került Losoncra, ahol a vasutasok orvosa lett. 1906-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba. A bolsevik mozgalommal az első vh. idején került kapcsolatba. 1921-ben részt vett a...megnyit →
(*1875. dec. 5. Dobsina, † 1938. nov. 17. Vlagyivosztok [Szovjetunió]) Orvos, újságíró, baloldali politikus. Késmárkon tanult, Budapesten avatták doktorrá. 1902-ben került Losoncra, ahol a vasutasok orvosa lett. 1906-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba. A bolsevik mozgalommal az első vh. idején került kapcsolatba. 1921-ben részt vett a...megnyit →
Részletek
(*1875. dec. 5. Dobsina, † 1938. nov. 17. Vlagyivosztok [Szovjetunió]) Orvos, újságíró, baloldali politikus. Késmárkon tanult, Budapesten avatták doktorrá. 1902-ben került Losoncra, ahol a vasutasok orvosa lett. 1906-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba. A bolsevik mozgalommal az első vh. idején került kapcsolatba. 1921-ben részt vett a szlovákiai kommunista párt megalapításában, majd a CSKP losonci szervezetének elnöke volt. 1925 és 1929 között a CSKP szenátora volt a prágai nemzetgyűlés szenátusában. 1930-ban hatévi börtönbüntetésre ítélték, de a büntetés végrehajtásától a CSKP segítségével sikerült megmenekülnie. 1930 augusztusában Moszkvába távozott. 1938-ban az NKVD letartóztatta és munkatáborba hurcolták. Rehabilitálására 1957-ben került sor. Losoncon utca, egykori lakóháza helyén emléktábla őrzi az emlékét.
Herzog Ignác
(*1864. Szécsény, † 1934. júl. 27. Losonc) Gyáros, közéleti személyiség, A Herczog és Kohn szeszfinomítógyár, likőr- és rumgyár alapító tagja, tulajdonosa. 1911-ben az ő részvételével alakult meg Losoncon a Gyáriparosok Országos Szövetségének losonci fiókszervezete, melynek ügyvezető alelnöke lett. Az 1918/19-es államfordulat után is jelentős szerepet...megnyit →
(*1864. Szécsény, † 1934. júl. 27. Losonc) Gyáros, közéleti személyiség, A Herczog és Kohn szeszfinomítógyár, likőr- és rumgyár alapító tagja, tulajdonosa. 1911-ben az ő részvételével alakult meg Losoncon a Gyáriparosok Országos Szövetségének losonci fiókszervezete, melynek ügyvezető alelnöke lett. Az 1918/19-es államfordulat után is jelentős szerepet...megnyit →
Részletek
(*1864. Szécsény, † 1934. júl. 27. Losonc) Gyáros, közéleti személyiség, A Herczog és Kohn szeszfinomítógyár, likőr- és rumgyár alapító tagja, tulajdonosa. 1911-ben az ő részvételével alakult meg Losoncon a Gyáriparosok Országos Szövetségének losonci fiókszervezete, melynek ügyvezető alelnöke lett. Az 1918/19-es államfordulat után is jelentős szerepet töltött be a köztársaság kereskedelmi és gazdasági életében. Alelnöke volt a Csehszlovákiai Szeszfinomítók Egyesületének, a Középszlovenszkói Villamossági r.t.-nek, igazgatósági tagja a Szlovák Általános Hitelbanknak és tagja számos vállalat vezetőségének. Aktívan támogatta a magyar színpártoló egyesületet. 1926-ban a zsidó hitközség elnöke lett.